7. oldal
Az utolsó (30.) képeslap, a katolikus templomból készült a Sárga kút irányába. Azért is érdekes mert a XX-ik század első évtizedéből való, és majdnem minden megvan rajta ami ma is látható még az akkor állott katolikus iskolaépületet is ami a mai rendőrség helyén állt.

Zárszó
A múlt század elején készült képeslapokk álltal szerettem volna bemutatni közösségünk azon ma már nem látható épületeit, tereit, világát, melyek meghatározták az akkori szenttamási emberek mindennapjait, befolyásolták és megkönnyítették életüket. A lebontott és ma már nem létező történelemnek állítottak ezek a képeslapok emléket, vitték világgá a gondolatokat, üdvözleteket.
Akkor lehet, nem is gondolták, hogy e kicsi képeslappal milyen maradandót alkotnak.
Képeslapokat tovább elemezve újabbnál újabb adatokra lehet lelni, például a lapok töbségéről az is kiderül, hogy ki készítette, a pecsétről pedig az mikor lett postázva stb.
Fő célom mindenképen az volt, hogy megosszam e gyönyörű képeket a kedves olvasóval, és közszemlére tegyem mindenkinek, akit érdekel.
E képeslapok több gyűjtő tulajdonát képezik, és ezért szeretném így utólag megköszönni, hogy rendelkezésemre bocsátották és ilyen formában megjelenhetek.
Külön köszönet ifj. Stefán Lajosnak (1954 – 2009), akitől e képeslapok többsége származik.
Rezime
Amikor a XIX-ik század második felében megjelent a levelezőlap és az eggyik változata a képeslap, sokan nem is gondolták, hogy oly sok esemény és történés lesz dokumentálva az utókornak ily módon. A kép sokkal de sokkal több információt tud továbbítani mint az írott szó, ezért e dokumentumok nagyon is értékessek számunkra.
A munkám célja az volt, hogy a fellelhető régi képeslapokon bemutasam Szenttamást, közösségünket a XIX-ik század végén és a XX-ik század első évtizedeiben. A történelmi és társadalmi változások nagyon is kivevetők és kísérhetők e képeket nézegetve, ami fő szempontom volt a téma feldolgozásakor. A képek szépsége és egyszerűsége volt az ami megragadta a figyelmemet és ezt szerettem volna átadni a kedves olvasónak, érdeklődőnek. Remélem sikerült.
Резиме
Када се у другој половини XIX-ог века појавила разгледница, као један од видова дописивања, многи нису ни слутили, да ће тиме бити документовани многи догађаји, манифестације за будућа покољења. Слика као средство изражавања, може да пренесе пуно више информације него писана реч, и због тога ови документи су врло значајни и интересантни.
Циљ мог рада је била да на колекцији старих разгледница представим Србобран, нашу заједницу, и људе у последњим годинама XIX-ог и првим децеценијама XX-ог века. Из колекције старих разгледница се лепо могу пратити друштвена и привредна догађања, које су се дешавале у то време, што је био циљ овог рада. Лепота и једноставност приказаних људи, и догађаја ми је привукла пажњу на овим старим фотографија и то је оно што сам хтео да поделим са широм публиком, читаоцима. Надам се успешно.
Németh Dezső









